Negyedik alkalom
HOGY MILYEN VOLT A TEGNAPI ALKALOM?
Először is kipróbáltuk, milyen az, ha nem húzzuk meg a határt 14 résztvevőnél, hanem kicsit több emberrel játszunk együtt. Ez volt a negyedik Téridő, és az első három alkalommal mindig volt 1-2 ember, aki végül nem jött el, így ezúttal is számítottunk erre. Na de most úgy alakult, hogy még olyan ember is betoppant, aki elfelejtett jelentkezni, úgyhogy nagyon rövid időn belül egész szépen kitöltöttük a teret.
No hát, 20-an már talán kissé sokan voltunk, így a jövőben továbbra is meghúzzuk a határt egy picit lejjebb, hogy a résztvevők minél jobban ki tudják élni magukat. Ennek ellenére nagyon jó volt a hangulat, ismét olyan arcok bukkantak fel, akikről elmondható, hogy nagyon nagy formák, és élik a szereplést. Volt, aki utána azt mondta, félt, hogy ki fog lógni, mert talán látszani fog rajta, hogy még nem járt színjátszón – na, hát senki se lógott ki, aki meg első alkalommal még újonc, a második alkalommal (de sokszor már az első alkalom végére) – már nem lesz az, ez ilyen egyszerű!
Ja és még valami! Valaki jelezte, hogy szeretett volna egy fotót a csapatról, de addigra már mindenkin kabát volt. Ha legközelebb valakiben ott a fotózkodhatnék, jelezze bátran még időben, mert nekem megint nem jutott eszembe, pedig én is örültem volna egy képecskének, és szerintem még sokan!
A Pótkulcsba ugyan nem jött el mindenki, de így is alig fértünk az asztalhoz. Köszönöm Borinak az asztalfoglalást, és köszönöm mindannyiótoknak, akik eljöttetek játszani, és megcsináltátok a hangulatot!
Réka
